Új bejegyzés Frissítés

2007.10.30. 09:54

Szia drága !Szeretteink elvesztése,nekünk nagyon fáj.Rájuk emlékezzünk,gyüjtsunk egy szál gyertyát ,értük,és mindenkiért. Luna     Ismered azt az érzést, mikor lefekszel, szeretnél aludni, nagyon szeretnél, de az álom sehogy sem jön, a gondolatok kavaroganak a fejedben, valami feszültség szorítja össze a gyomrod, egyre idegesebbé válsz, mert minél jobban szeretnél elaludni, annál erősebbé válik a tudat, hogy nem fog menni, csak kínlódás lesz az éjszaka? Fel kellene kelni, csinálni valamit, elfoglalni magad, de valójában tisztában vagy azzal, hogy nem tudná lekötni a figyelmedet semmi, hiába próbálnál meg mondjuk olvasni valamit, a legérdekfeszítőbb regény mondatai is összefolynának a szemeid előtt, mert ott van benned valami, ami minden érzésedet, gondolatodat uralja, rádtelepszik, föl s alá járkál a tudatodban, és minden mást elnyom, ural téged, irányít, hatalmában tart. Ismered ezt az érzést? Mikor csak fekszel az ágyadban, karjaid összekulcsolva a tarkódon, bámulod a plafont, a sötétségben szellemszerű képek vetülnek a retinádra, csönd van, hideg, érzéketlen csönd, nem hallasz semmi mást, csak a saját sóhajaidat, lélegzetedet, ami a időnként megmagyarázhatatlan zihálásba csap át, magad sem tudod mi lehet veled, dühössé válsz magadra, utálod ezt a helyzetet, legszívesebben felkiáltanál, felpattannál, és nekiindulnál a nagyvilágnak, mindegy hova, mindegy, csak menni, el innen, rohanni valahová a távolba, bele az éjszakába, menni, menni, menni. Aztán mégiscsak ott maradsz az ágyadban, erőnek erejével megpróbálsz valami kellemes képet felidézni az agyadban, rá akarod kényszeríteni magad, hogy azt a valamit, ami üvölt benned, azt elűzd, de nem megy, minduntalan visszatér. Csak forgolódsz, egyik oldaladról a másikra, gyűrögeted a párnád, érzed, hogy remeg a kezed, a nyugtalanság önmagát gerjeszti tovább, neked pedig sírni támad kedved, talán egy jó kiadós zokogás kitisztítaná belőled ezt az őrjítő érzést, mely kikészít, felzaklat, tönkretesz. Hiába tudod, hogy meleg van, nyakig be vagy takarózva, mégis fázol, de belülről fázol, valami jeges félelem tölt el, megijedsz önmagadtól, rettegni kezdesz a saját érzéseidtől, és szűkölve könyörögsz magadnak, hogy aludj el már végre. Persze minderre semmi esély, tudod jól, minél jobban akarod, annál távolabb kerülsz tőle. Ismered ezt az érzést? Megpróbálsz mély lélegzeteket venni, kitisztítani a tudatod, eszedbe jut miket hallottál, miket olvastál a relaxációról, mindent megpróbálsz, aztán kínosan kiröhögöd magad: neked még ez sem megy. Analízisbe kezdesz, megpróbálod logikusan végiggondolni, miért is van ez így, mi az, ami történik. Holott lelked mélyén tökéletesen tisztában vagy mindennel, úgy teszel, mintha az igazi ok nem is létezne, keresel valamit, amire ráfoghatod a kínlódásod, amire rázúdíthatod az összes felgyülemlett dühödet. De nincs bűnbak. Nincs. Hiába keresel. Egyre világosabban feltör belőled, az, amit minden erőddel megpróbáltál elnyomni, lemondóan sóhajtasz, és beletörődsz, hogy az igazság felszínre törjön, szétrombolja az önmagadnak építgetett hazugságfalakat, melyek a valóságot voltak hivatottak elfedni. Már minden mindegy alapon beismered magadnak, hogy mi az, ami rabságba ejtette tudatod, ami elborította a lelked. Ismered azt az érzést, mikor rájössz, hogy valaki, vagy valami iszonyúan hiányzik, és nem teljes az életed, mert nem kaphatod meg azt, amire úgy istenigazában vágysz, nem kaphatod meg azt, amitől boldog lehetnél, kis morzsákra futja csak, de ez nem elég, mert a vágy szélviharként tombol benned? Utálod ezt a kicseszett világot, amiért ilyen sorsot juttatod osztályrészül neked, káromlod magadban Istent, s ezért bűntudatod van, mert tudod, ennyit sem érdemelsz, amennyit kaptál, mégis többre vágysz, valami olyasvalamire, ami távol van, elérhetetlen. Elkeseredsz, nem bírnál tükörbe nézni most, mert elborít a szégyen, utálod magad, mert belédhasít, hogy az egész eddigi életed egy pontosan felépített, művészien kimunkált rohadt nagy önámítás. Egy könnycsepp elindul a szemedből, lepereg az arcodon, s mikor megérzed sós ízét, a rettegés olyannyira elborít, hogy nem bírod tovább, felpattansz, kiugrasz ágyadból, szitkozódva elkezded róni a végeláthatatlan köröket a szobádban, csak mégy, közben törni zúzni szeretnél, nekimenni ennek az átkozott szar világnak, megküzdeni vele, harcolni. De nincs esélyed. Tulajdonképpen semmid nincs. Csak a fájdalom, és a hiány. A hiány. Az fáj. Töltöttem magamnak egy italt, kimentem az erkélyre, és rágyújtottam egy cigarettára. A kő jeges hidege égette a talpam, meztelen testembe millió késként kapaszkodott bele a fagyos éjszaka, remegés rázott, a fogaim összekonccantak a pohár szélén, mélyen leszívtam a füstöt, és mint egy eszement, beszélni kezdtem magamban. Őrült vagyok? Igen, azt hiszem, igen. A szél felkapta a hangom, magával vitte, hogy hová, nem tudom, talán fel, a csillagokba, melyek fénye átpislogott a felhők fátyolának apró résein. Ahonnan immár Te vigyázol rám, pedig jobb lenne fordítva. És megint rámtör az a régi régi érzés: SZERETLEK, SZERETLEK ÖRÖKKÉ!     http://www.freeweb.hu/mjd/gyertya/gyertya.php

2007.10.29. 22:34

2007.10.29. 21:01

Drága barátném! Nem felejtettelek el, de annyi minden van, a munkahelyen sem stimmelnek a dolgok. Szerdától már végre pihi..nagyon rám fér. Szeretettel gondolok rád és puszikállak:Isa:)

2007.10.29. 15:11

"Állhatunk a föld bármelyik pontján, ugyanaz a csillagos égbolt tekint le ránk, és visszanézve: a menny egyforma távolságra van mindenkinek. Amíg szemem élvezheti e páratlan látványt, amellyel betelni nem bír soha, amíg a Napban, a Holdban és a csillagokban gyönyörködhetek, látva ébredésüket, kémlelve lenyugvásukat, egy vagyok velük, és egy vagyok azokkal, akik ugyanúgy részesei e nem mindennapi igézetnek: a természet, a világ, az élet, a lélek folytonosságának." Seneca Szeretettel: semilin Bocsáss meg, hogy ma semmi hét eleji vidítót nem tudok írni. Éppen ma van szeretett Édesapám halálának 8. évfordulója...

2007.10.29. 13:49

Kedves Juillet! Régen láttalak, remélem jól vagy! Hoztam egy kis sütit, Bólyai túrós. Kellemes hetet kívánok: Gyöngyi

2007.10.28. 22:20

Szia Drága.Kívánok szép álmokat,kellemes hetet.puszi.Luna

2007.10.28. 05:04

"A sors attól sors, hogy nem magunk választjuk, mégis meg kell állnunk a helyünket, bármit hozzanak is a napok." Békés pehentető napokat! Kati és Macsekok

2007.10.28. 00:38

Szia! Szép napokat kívánok neked! Ha van időd,és kedved gyere és nézd meg a Londonos oldalamat, elköltöztettem, (a többit is elfogom)és van új buttonja is. Köszi. Puszi Fanta.

2007.10.27. 10:11

Nagyon hosszú volt ez a hét és nekem elég rosszul telt. Aki köztisztviselő, tudja miről beszélek... Remélem Neked szép volt és az egynapos hétvége mégszebb lesz! Szeretettel: semilin (Mártikám! Jól vagy? Régen jelentkeztél...)

2007.10.27. 06:05

Szeretettel ölel:anci46

2007.10.25. 19:25

Luna.

2007.10.25. 09:34

Szeretettel gondolok rád:) Ölellek: Tündérke:)

2007.10.24. 18:57

Drága Juillet! az utóbbi időben nem sok kedvem van szomszédolni - Jonnyka elment, eléggé megvisel. Remélem Te jól vagy, vigyázz Magadra! Kellemes hetet - már nincs sok hátra, és 2 péntek is lessz az irodistáknak:)) Ölellek: Gyöngyi

2007.10.24. 15:23

Sok-sok vidámságot kívánok erre a hétre is! Szeretettel: semilin

2007.10.24. 07:41

Egy mosoly nem kerül semmibe,   és nagyot visz véghez.  Gazdagabbá teszi azt         ,aki kapja, és aki adja nem lesz szegényebb. Csak egy pillanatig tart,         de az emléke olykor örökké él.  Senki sem elég gazdag ahhoz,         hogy nélkülözni tudná,  és senki sem olyan szegény          ,hogy ne tudná adni, A barátság érezhető jele .A mosoly nyugalmat ad         a fáradt embernek.  Bátorságot önt a csüggedőbe Ha valamikor találkozol valakivel,         aki nem adja meg neked a megérdemelt mosolyt          ,légy nagylelkű és ajándékozd meg te őt a mosolyoddal.        Mert  senkinek sincs akkora szüksége                                             egy mosolyra, mint aki nem tud                                                             mosolyogni másra.                                                        SOK PUSZI.agikacska1.

2007.10.23. 19:00

NAGYON SZÉP ESTÉT KIVÁNUNK.PUSZI.

2007.10.23. 16:26

Szia drága!Kívánok szép délutánt,kellemes estét,és vidám hetet neked.Sajnos most szomorú az ídő ,kint és az emberek szívében.Ma emlékszünk az 56-os forradalom hőseire.Rájuk emlékeve ,gyújtsunk  egy gyertyát. LadyLuna

2007.10.22. 22:55

Szia! Puszi Fanta.

2007.10.22. 17:52

A farkas hangja ívén emelkedik a hold   Lassal leszáll az est, felzizegnek a lombok, a csillagfényben úgy fest, elnémultak a harangok. Opálszín ragyogó fény, melyet mester csiszolt, s farkas hangja ívén emelkedik a hold.   Magamban nézem az eget, szemezek a csillagokkal, az nem csap be, nem hiteget nem vádol meg joggal-okkal. Elsápadt viaszos fény, fásult dallam - rég dúdolt, a farkas hangja ívén emelkedik a hold.   Megpróbállak megidézni, szólok Hozzád gondolatban, el sem tudod tán képzelni, mily érzelem feszül abban. Villanó vakító fény, érzelem, kevéssé megfontolt, a farkas hangja ívén emelkedik a hold.   Nem kell se bálvány, se fétis, az én szívem pont így rugalmas, de mi jut eszedbe, úgy mégis, ha megkezdi dalát a farkas?   Eszem és szívem béna, de most hatalmas szikrákat csiholt s eszedbe jutok -e néha, ha éjjel feljön a hold? KIVÁNOK NAGYON SZÉP  DÉLUTÁNT ÉS  ESTÉT. PUSZIL agikacska1

2007.10.22. 00:43

Ábrányi Emil:   Oly szép, mikor   Oly szép, mikor bús, hosszú éjszakára A láthatárt új hajnal fonja át. Pirul az ég s az ébred, sötét föld Boldog sejtésben sírja harmatát. Mikor rám néztél, mélyen elpirultál, Míg szép fejed szelíden meghajolt. Ó Kedvesem! E bűbájos pirosság Kezdődő üdvöm hajnalpírja volt. Ha gondolok rá, nedves lesz az arcom. Halk permetegként hull a könny oda. Ne félj! E könny itt hajnalodni kezdő Boldogságomnak csendes harmata.

[Friss hozzászólások] [1308-1289] [1288-1269] [1268-1249] [1248-1229] [1228-1209] [1208-1189] [1188-1169] [1168-1149] [1148-1129] [1128-1109] [1108-1089] [1088-1069] [1068-1049] [1048-1029] [1028-1009] [1008-989] [988-969] [968-949] [948-929] [928-909] [908-889] [888-869] [868-849] [848-829] [828-809] [808-789] [788-769] [768-749] [748-729] [728-709] [708-689] [688-669] [668-649] [648-629] [628-609] [608-589] [588-569] [568-549] [548-529] [528-509] [508-489] [488-469] [468-449] [448-429] [428-409] [408-389] [388-369] [368-349] [Korábbi]