Már jő a perc, midőn a rezge szár konyúltán Minden virágkehely tömjént sohajtva ég, Örvénylő illatot s zenét sodor a lég, Oh lenge, méla tánc, szédítő mélyű hullám!
Minden virágkehely tömjént sohajtva ég, Hegedűszó remeg, mint tört szív, üdve múltán, Oh lenge, méla tánc, szédítő mélyű hullám! Nagy, díszes ravatal a csöndes esti ég.
Hegedűszó remeg, mint tört szív, üdve múltán, Tört szív, amelyre les az éjszin öblü vég, Nagy, díszes ravatal a csöndes esti ég, Immár meghalt a nap, alvadt vérébe fúlván.
Tört szív, amelyre les az éjszin öblü vég, Még tűnt nyomot keres, hol fénnyel int a múlt tán, Immár meghalt a nap, alvadt vérébe fúlván, Csak emléked ragyog, mint szent oltári ék...
Minden vágyadnak eleget tenni: ez az emberi élet legnagyobb művészete. Akinek sikerül, az boldog. Ehhez azonban fontos, hogy kevés vágyad legyen.
A vágy az emberi lélek növényzete. Gyökere van, szára, és csúcsán időnként kivirágzik az öröm. Minden gyökérnek az a célja, hogy virágot hozzon. Azonban a jó kertész gondosan ügyel kertjének növényzetére. Csak olyan növényt enged meghonosulni benne, melynek virágai szépek és illatosak. Vagy melyek kellemes ízű gyümölcsöket teremnek. Dudvát, gyomot nem tűr meg maga körül. Olyan növények gyökerét sem ülteti el, melyek fejlődéséhez a kert fekvése és éghajlata nem alkalmas. Melyeknek kivirágzásához esélye nem lehet. Így tesz az okos és jó kertész.
Légy tehát okos és jó kertésze a lelkednek.
Örvendj a hóvirágnak, az ibolyán és a búzavirágnak. Az erdő csöndjének. Ha egyedül vagy: annak, hogy egyedül lehetsz. Ha nem vagy egyedül: annak, hogy nem kell egyedül légy. Vágyódj arra, amit a holnap hoz, és örvendj annak, ami ma van.
Minden talajban megterem valamiféle virág. Minden napnak van valamilyen öröme. Neveld rá a szemedet, hogy meglássa azt.
Feltámadott, mondják a népek és Megsüvegelik, Nevét a názáretinek, ki az ács fia volt s megenyhült már a szél is s a rügyek kisarjadtak. Kétezer éve látják õt a vének és a gyerekek Amint hosszú, fehér ingecskéjében lépeget S alszik a tengerre szállt halászok bárkájában.
Én is emlékszem rá, mint az egykori Játszótársra S ti is útszéli csavargók és mesteremberek Akik hű követői vagytok valamennyien A nincstelenségben, az útban és az igazságban
Igen, igen, az Õ árnya is visszhangja vagyunk mi s bár nem ízlelgetjük a húsvéti bárány húsát mindennapi kenyerünkben s vizünkben dicsérjük, hogy vérünkből való s meghalt értünk a kereszten.
Sok Szeretettel Era.
2007.04.08. 09:57
Juhász Gyula: Húsvétra
Köszönt e vers, te váltig visszatérő
Föltámadás a földi tájakon,
Mezők smaragdja, nap tüzében égő,
Te zsendülő és zendülő pagony!
Köszönt e vers, élet, örökkön élő,
Fogadd könnyektől harmatos dalom:
Szivemnek már a gyász is röpke álom,
S az élet: győzelem az elmuláson.
Húsvét, örök legenda, drága zálog,
Hadd ringatózzam a tavasz-zenén,
Öröm: neked ma ablakom kitárom,
Öreg Fausztod rád vár, jer, remény!
Virágot áraszt a vérverte árok,
Fanyar tavasz, hadd énekellek én.
Hisz annyi elmulasztott tavaszom van
Nem csókolt csókban, nem dalolt dalokban!
Egy régi húsvét fényénél borongott
S vigasztalódott sok tűnt nemzedék,
Én dalt jövendő húsvétjára zsongok,
És neki szánok lombot és zenét.
E zene túlzeng majd minden harangot,
S betölt e Húsvét majd minden reményt.
Addig zöld ágban és piros virágban
Hirdesd világ, hogy új föltámadás van!
Szeretettel: Kalypszo
2007.04.07. 22:37
Bartal Klári:
Krisztus
Kereszt súlyától megroggyan a lába,
De viszi terhét búsan, szótlanul
S hogy Veronika kendőjét kínálja,
Csak testi kín az, miért könnye hull.
Ismeri sorsát. Önként megy elébe
S míg hívja, várja fenn a Golgota,
Egy pillanatra sem villan eszébe,
Hogy érdemes-e értünk halnia.
Drága Juillet!
Nagyon kellemes húsvéti ünnepeket kívánok!
Szeretettel Mercedes
Ui.: Nagyon szépen köszönöm a jó kívánságot!
Persze, hogy nem felejtettelek el!:)))) De csak ámulok és bámulok, csodaszép ez az oldal!
Holnap jövök és jól körülnézek, olvasgatok egy kicsit. :)))
2007.04.07. 07:17
Tóth Anna: Húsvéti készülődés
Egy kora tavaszi napon nyúl apóék jóízűen ebédeltek, amikor az anyóka szeme rátévedt a naptárra. -Nézd, apó! Mára ígértük a tyúkanyónak, hogy elhozzuk a húsvétra szánt tojásokat. Tüstént indulnunk kell, nehogy ránk esteledjenÉn hozom a tojástartót, te meg légy szíves hozd addig a szekeret. Amikor már jó ideig gyalogoltak, nyúl anyónak feltűnt, hogy nyúl apó mennyire szótlan. -Mi baj van apó? Miért vagy ennyire csöndes? -Emlékszel, hogy tavaly az utolsó percig dolgoztunk, hogy elkészüljünk a tojásokkal? Annyira siettem, hogy elfelejtettem kimosni a festéket az ecsetekből. -Akkor bajban vagyunk apó. Nincs már annyi időnk, hogy elutazzunk a városba másikat venni. Törjük a fejünket, hogy mit csináljunk. Már sötétedni kezdett az ég, amikor elérkeztek a tyúkanyó óljához. -Jó estét, Kapirga. Ne haragudj, hogy ilyen későn értünk ide. Ugye nem adtad oda másnak a tojásokat, amit megrendeltünk? -Persze, hogy nem, hiszen minden évben hozzánk jöttök. Nézzétek már minden tyúk elhozta a tojását, kivéve a kopasznyakút. Szegénykével a többiek már eddig is csúfolódtak, most meg rá kell várni. Gyertek, addig tegyük be a többi tojást a tartóba. Amikor végeztek, benéztek a tyúk ólba , hogy elvihessék az utolsó tojást is. De a kopasznyakú csak ücsörgött szomorúan a kosáron, és látszott rajta, a nagy igyekezet. -Nem baj, tyúkocska. Egy tojással több vagy kevesebb, nem hiszem, hogy számítana. -Kérlek, ne menjetek el. Így is bántanak a többiek, hogy ilyen csúnya a nyakam. Ha nem tudom odaadni nektek a tojást, elkergetnek az ólból, és földön futó leszek. Nyúl anyóék nagyon megsajnálták a szegény kis kopasznyakút, és megbeszélték, hogy innen addig el nem mennek, amíg az utolsó tojást is magukkal nem vihetik. Mire felébredtek, észrevették, hogy a kopasznyakú tyúknak nagyon jó a kedve. -Nézzetek csak ide! És lássatok csodát, amikor felállt a kosárról, olyan nagy és annyira szép, formás tojást láttak, amilyet eddig soha. Nyúl apóék kivitték a hatalmas tojást a szekérre, és igencsak kimelegedtek, mire be tudták helyezni a tojástartóba. Megköszönték a tyúkoknak a fáradozásukat, és amikor megfogták a szekér rúdját, hogy elinduljanak, rájöttek, hogy a nagy súlytól meg sem tudják mozdítani. -Várjatok egy kicsit - mondta a kopasznyakú tyúkanyó -,elszaladok az istállóba, és megkérem a lovat, hogy legyen a segítségetekre. Hamarosan jött is vissza egy szép erős hátaslóval. -Üljetek fel ti is, apóka - nyerítette a paci - Nekem ez igazán nem teher. Az úton, miközben a patkók egyenletes kopogását hallgatták, megszólalt az anyó: -Hogy fogjuk ezt a rengeteg tojást megfesteni, ha még egy rendes ecsetünk sincsen? A többi nyuszitól sem kérhetünk, most nekik is sok a munkájuk. -Nem tudom Fánika. De azt megígérem, hogy máskor jobban oda figyelek, hogy minden rendben legyen, mire jön a tojás festés ideje. Nem sokára elértek a házukhoz és megitatták a lovat, köszönetet mondtak a segítségért, és már éppen búcsúzni készültek, amikor a paci azt kérdezte: -Apóka! Van a háznál egy jó éles olló? -Persze, hogy van. Miért kell neked? -Hozd csak ki, majd meglátod. Amikor Gerzson papa megjelent az ollóval, a paci arra kérte, vágjon le egy tincset a farkából, ecsetnek! Nyúl apóék nagyon meghatódtak. Besiettek a házba, és még aznap neki láttak a munkának. Néhány hét múlva megfestették az összes tojást, kivéve azt az egyet, amelyik olyan szép nagy volt, hogy nem tudták kiszedni a tartójából...Kellemes Húsvéti Ünnepeket…LadyLuna
2007.04.07. 06:57
Juhász Gyula: Húsvétra
Köszönt e vers, te váltig visszatérő Föltámadás a földi tájakon, Mezők smaragdja, nap tüzében égő, Te zsendülő és zendülő pagony! Köszönt e vers, élet, örökkön élő, Fogadd könnyektől harmatos dalom: Szívemnek már a gyász is röpke álom, S az élet: győzelem az elmúláson.
Húsvét, örök legenda, drága zálog, Hadd ringatózzam a tavasz-zenén, Öröm: neked ma ablakom kitárom, Öreg Fausztod rád vár, jer, remény! Virágot áraszt a vérverte árok, Fanyar tavasz, hadd énekellek én. Hisz annyi elmulasztott tavaszom van Nem csókolt csókban, nem dalolt dalokban!
Egy régi húsvét fényénél borongott S vigasztalódott sok tűnt nemzedék, Én dalt jövendő húsvétjára zsongok, És neki szánok lombot és zenét. E zene túlzeng majd minden harangot, S betölt e Húsvét majd minden reményt. Addig zöld ágban és piros virágban Hirdesd világ, hogy új föltámadás van!
Kellemes Húsvéti Ünnepeket Kívánok neked és családodnak egyaránt!
Sok Szeretettel Era!
Köszönöm a látogatásodat és a dicsérö szavakat.Megnéztem mindhárom oldalad és csak gratulálni tudok.Nagyon szépek és tartalmasak.Ellnézésed kérem hogy csak most jöttem de idö hiányába szenvedtem.Mégegyszer köszönöm ,hogy megtaláltad oldalam és ez által három szép oldalt fedezhettem fel én is.Kellemes nyugodt békés ünnepet kívánok.Szeretettel Era
2007.04.06. 23:49
Ez most sikerül. Kellemes ünnepeket:
Laci
2007.04.06. 23:30
Kellemes Húsvéti ünnepeket kívánok Laci
2007.04.06. 20:43
Kelemes Húsvéti Ünnepeket Kívánok!
Holdfénysugár
2007.04.06. 16:32
SZIA JUILLET! KÖSZÖNÖM SZÉPEN, HOGY NÁLAM JÁRTÁL ÉS ÍRTÁL IS NEKEM. MOST ÉN IS VISZONZOM NEKED,NAGYON JÓ AZ OLDALAD GRATULÁLOK HOZZÁ. FÖGADTÖLEM SOK SZERETETTEL EZT A KIS VERSET.girl-land(niki)
Kinek kellek?
Azt mondják a lelkem térdig ér. De mit számít, ha ereimben túl forró a vér ? Kinek kell ma tágas Lélek, ki remél ? Kinek számít ma már egy lázas ifjú vér! ?
Ki ért meg egy olyan szívet, Ki ágyát saját maga veti meg ? S kinek kell egy olyan szellem, Ki alig fér meg ily szűk fejben ?
Hány van olyan Ti köztetek, Ki cseppnek látja a tengervizet ? Hányan vagytok ti olyanok, Kik mertek tenni és akartok ?
Hányszor szóljak még hozzátok , Mire végre meghalljátok ?
Azt mondják a lelkem térdig ér. Ó, de kinek, kinek kellek én? sok szeretettel,girl-landtól.
2007.04.06. 07:19
Szia Kedves Luna!
Örülök, hogy meglátogattál! Nagyra értékelem a lapodat, nagyon szép és érdekes.
Köszi a képet!
Csak az a baj, hogy se Explorerrel se Mozillával nem látszik igazán. Vagy csak az én gépemre nincs feltéve valami, ami kellene hozzá?